Kettőspont a címben

1. Kisbetű, nagybetű?

A leggyakrabban felmerülő kérdés: mikor kell az XY: Blabla, ill. az Ezmegaz: blabla típusú címekben a kettőspont utáni címrészt nagybetűvel kezdeni, és mikor kicsivel.

A) Kisbetű akkor jön a kettőspont után, ha a cím két része alany-állítmány (téma-réma, topik-komment) viszonyban van:

Kövér László: nincs hova hátrálnia

Mármint Kövérnek nincs hova hátrálnia! (A Kövér: Nincs hova hátrálnia cím azt jelenti: Kövér azt mondta, hogy a Fidesznek/Gyurcsánynak/akárminek nincs hova hártálnia, ill. Kövér azt mondta: „A Fidesznek/Gyurcsánynak/akárminek nincs hova hártálnia.”)

Két változat van:

a) Az „alany” rész közszó vagy többszavas kifejezés. Ez a könnyebbik eset, az „erről van szó: ezt mondjuk róla” szerkezet többnyire világos, nemigen lehet összekeverni az „ő/az mondja: Ezt mondja” szerkezettel.

Globális felmelegedés: a katasztrófa közeledik
(a globális felmelegedés veszélyesen gyorsul)

Pornóipar: konyuló bevételi mutatók
(romlanak a pornóipar bevételi mutatói)

Belpolitika: csökken a lakosság érdeklődése
(csökken a lakosság érdeklődése a belpolitika iránt)

b) Az „alany” rész tulajdonnév:

Fidesz: le akarják mondatni
(a Fideszről állítja valaki, hogy le akar lemondatni valakit)

Gyurcsány: nem mondatják le
(Gyurcsányt nem mondatják le)

Index: lopják a híreiket
(Az Index lopja valakiknek a híreit; vagy: az Index híreit lopják, de ezt nem az Index mondja)

Kovács: hibák vannak az elszámolásában
(Kovács elszámolásában vannak a hibák)

Ez a veszélyesebbik változat, mert nehezebb megkülönböztetni a idézőmondat-idézet típustól.

B) Nagy kezdőbetű jön a cím után, ha a cím idézőmondat-idézet típusú (hiszen ebből jön: Kövér László azt mondta: „Nincs hova hátrálnunk!”):

Fidesz: Monnyon le!
(A Fidesz közli/jelenti ki, hogy le akar mondatni valakit)

Gyurcsány: Nem mondok le
(Gyurcsány közli/jelenti ki, hogy, nem mond le)

Index: Lopják a híreinket
(az Index közli/jelenti ki, hogy lopják tőle a híreket)

Kovács: Hibák vannak az elszámolásban
(Kovács közli/jelenti ki, hogy hibás valaki más elszámolása)

Nagy kezdőbetű jön a kettőspont után akkor is, ha a kettőspont előtt címrész (al)rovatot vagy műfajt jelöl, vagy ilyen jellegű. (Ez legtöbbször akkor áll elő, amikor egy ajánlós anyag lemegy linkbe, és ezt az információt a felcímből vagy az ajánlóból bele kell dolgozni a címbe, vagy amikor a felcímet kell pl. rövidítési célból kivágni.) Valójában ez is idézőmondat-idézet típusú, csak nem látszik olyan egyértelműen.

Jegyzet: Hülye a Maszop
Riport: Úszik az Alföld
Belpolitika: Végzetes kilátások
Pufajkás Turul: Kádár feltámadt
Cukiság: Zokogó varangy

2. Mikor használjuk a kettőspontos megoldást?

A kettőspont a cím tömörítésének hatékony, de veszélyes eszköze: a pédákból is látszik, hogy egy kisbetű-nagybetű váltás az ellenkezőjére változtathatja a cím értelmét; illetve az ilyen cím gyakran többértelmű. A Gyurcsányt nem mondatják le típus mindenképpen jobb, mint a *Gyurcsány: nem mondatják le, és mivel terjedelemkülönbség mincs, az utóbbi változat rossz.

Az *Index: lopják a híreiket típusú cím nem egyértelmű, ezért használata tilos: a Lopják az Index híreit vagy Az Index szerint X lopja Y híreit vagy az X szerint az Index lopja Y híreit megoldást kell használni – a valóságnak megfelelően – akkor is, ha hosszabb.

A Gyurcsány: Nem mondok le típus viszont pl. jó megoldás akkor, ha a Gyurcsány bejelentette, hogy nem mond le szerkesztett mondatos alak kellemetlen lenne (pl. rövid kimenetes kétsoros volna). Megjegyzendő, hogy a Gyurcsány: Nem mondok le jobb, mint a Gyurcsány bejelentette: nem mond le, mert utóbbi megint csak gyakran kétértelmű (ráadásul sajtónyelvi modorosság is).

Címügyek: Idézőjel a címben
Címügyek: Kétsoros címek

[Kampf] [mailto] [zsadon.hu]