Date: Fri, 28 Jun 2002 18:43:17
From: zsadon@mail.index.hu
To: staff
Subject: idezojel, gondolatjel
Drága véreim,
az Indexen (és általában a sajtóban) az idézőjelek (ij) és gondolatjelek (gj) következetlen használata miatt nem mindig világos, hogy szó szerinti idézetről van-e szó, vagy interpretációról, és az sem, hol az idézet vagy a hivatozás eleje, vége. Következzék hát egy
krátkij kursz az idézésről.
1.
A szó szerinti idézetet ij keretezi.
2.
Idézet (i) és idéző mondat (im)
a) im elől:
im + kettőspont + ij + i + ij;
a nyitó ij után kis- vagy nagybetű, attól függően, hogy mondat elejétől idézünk, vagy se; záró írásjel a záró ij előtt, és az i-nek felel meg.
XY azt kérdezte: „Mi van?”
Madách szerint: „küzdj, és bízva bízzál!”
b) i az im-on belül:
im1 + kettőspont + ij + i + semmi/!/? + ij + im2;
a záró ij előtt a pontot nem tesszük ki, a !-t, ?-t viszont igen.
Laci szavait: „Hozzatok kötelet!” máig emlegetik.
XY mondata: „A dolog reménytelen” megnyugtatóan hatott.
c) im hátul:
ij + i + semmi/!/? + ij + gj + im;
i és im között gj, záró ij előtt pont nincs, ! vagy ? van.
„Mi van?” – kérdezte XY.
„Semmi sincs” – válaszolta Z.
d) im az i-en belül:
ij + i1 + semmi/!/? + ij + gj + im + + i2 + pont/!/? + ij;
az im-ot gj-ek keretezik; ha a beszúrás tagmondat után van, akkor a vessző a 2. gj után, ha mondathatáron, a mondatzáró írásjel (pont, !, ?) a 2. gj előtt jön; a szövegzáró írásjel a záró ij előtt.
„Az íráskészség – ordította – javítható!”
„Amilyen marha vagy – mondta neki –, megszívod.”
„Marha vagy – mondta. – Meg fogod szívni.”
„Ne marháskodj! – ordította. – Meg akarod szívni?”
3.
i saját szövegben (nem im-ban)
ij + i + semmi/!/? + ij + im;
im1 ij + i + semmi/!/? + ij + im2;
im + ij + i + ij;
hasonló, mint 2c, 2b vagy 2a, de: nincs a hivatkozó kettőspont; és ha az i a mondat végén van, akkor (2a-tól eltérően) a mondatzáró írásjel a ij után jön, és a saját szövegnek felel meg.
„Éljen a haza!” kiáltásai üdvrivallgásba fúltak.
A szónok „Éljen a haza!” kiáltásai üdvrivallgásba fúltak.
Ez a „farsangi platánok” Babitstól van.
Szerintünk hülyeség volt tőle a „m/Megadom magam”.
4.
közhelyidézek
közmondások, szállóigék, jelszavak stb. idézésekor a szabályok mint 2-nél, de elmaradnak az ij-ek.
A mondás szerint: Egyszer hopp, mászor kopp.
Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – harsant a jelszó.
Ki korán kel – mondják –, aranyat lel.
5.
Nem szó szerinti, tartalmi idézet
im + vessző + i;
i + vessző + im;
im1 + vessző + i + vessző + im2;
i1 + vessző + im + vessző + i2;
nincs ij, nincs kettőspont, nincs gj. Vesszők vannak!
A képviselő azt mondta, (hogy) hozzanak az emberek kötelet.
A kötélhelyzet bonyolódik, magyarázta a képviselő.
A programot, kötelezte el magát a képviselő, végre fogják hajtani.
A képviselő elismerte, (hogy) nem ért a kötélveréshez, majd tovább kötekedett.
A bevezető im után elvileg lehet kettőspont; a beékelt im előtt és mögött, ill. a záró im előtt elvileg lehet gj a vessző helyén, de gyakorlatilag nem ajánlatos, mert zagyválja a tartalmi idézetet a 2-3-4 típusúakkal.
(Megj.: ez az egyetlen alárendelő szerkezet, amiben a mondatzáró írásjelet a mellékmondat határozza meg, és nem a főmondat. Megkérdezte, hová mégy?)
--------------------------------------------------
És végül
6.
Szépirodalmi párbeszéd típusú i
az i-et nem ij jelzi, hanem új sor + gj! (Aki ilyen típusú idézetre vetemedik, annak kéretik elsajátítani a <br> taget.)
a) im elől:
im + kettőspont + új sor + gj + im;
a záró irásjel az i-nek megfelelő.
Azt mondta:
– Nem tudom.
Azt kérdezte:
– Ugye, hiszel nekem?
– Higgyen neked a harapós ló!
b) im hátul:
új sor + gj + i + gj + im;
írásjelek, mint 2c-nél.
– Nem is tudom – mondta határozatlanul.
– Ugye, hiszel nekem? – kérdezte reménykedve.
– Add már ide! – szólt rá türelmetlenül.
c) im közbül:
új sor + gj + i + gj + im + gj + i;
írásjelek, mint 2d-nél.
– Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Sok a teendőnk.
– Kik jártak itt? – faggatta tovább. – Maga itt volt, láthatta.
– Ne higgy neki! – támadt rá. – Annyiszor becsapott!
– Gyere ide – kiáltott rá –, és segíts már egy kicsit!
– Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –, hogy kisemmiztek.
(Megj.: Ha a beszélő megváltozik, természetesen új sor + gj jelzi.)
d) i közbül:
= 6a + 6b/6c;
XY azt kérdezte:
– Értetted? – Nem jött válasz. – Na, értetted?
– Menj a francba! – vágta pofán WZ.
Stb.
----------------------------------------------------------------------------------
Tanulságok:
– Szó szerinti idézetnél a 2 szerinti szabályrendszer a mérvadó, idézet idézőjelben van. A 6 típusú (szépirodalmi) megoldás legfeljebb publicisztikában van rendjén. De ha mindenképpen kell valakinek, akkor az nem árt, ha jól tud sort törni és gondolatjelezni.
– Tartalmi idézeteknél az idézethatárok pontos kijelölésének eszköze nem a kettőspont meg a gondolatjel, hanem a pontos fogalmazás.
Üdv,
ZsB
Eddig a levél (kissé átpofozva). Egy-két újabb keletű megjegyzés:
– A gj után mindig szóköz van, szöveg belsejében előtte is.
– Gyakran olyan feltűnően szó szerinti idézetek sem tevődnek idézőjelbe, amikor pl. a delikvens egyes szám első személyben beszél (Nem nyilatkozom – nyilatkozta XY).
– Rendes idézőjeles idézésnél egy halom idéző mondatot meg lehet spórolni (pl. az XY azt mondta: blablabla... blablabla – mondta XY típusú elöl-hátul hivatkozásokat). Egy egész hosszú, idézőjelbe zárt bekezdést meg lehet úszni egyetlen beszúrt – 2d típusú – hivatkozással.
– Babona, hogy az XY azt nyilatkozta; mondta Z; kijelentette, úgy vélte stb. stb. hivatkozó formulákat mindig kettősponttal, gondolatjellel kell elhatárolni a felidézett szövegtől. Ez csak szó szerinti (idézőjeles, 2 típusú) idézetnél igaz. A – sokkal gyakoribb – (5 típusú) ismertetésekenél a vessző a megfelelőbb (noha a kettőspont, gondolatjel sem tekinthető „hibásnak”). Mert pontosan jelzi, az alárendelt szövegrész nem szó szerinti idézet.
– Stb.
Idézet- és ismertetésügyi példatár
[Kampf]
[mailto]
[zsadon.hu]