|
„Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb.”
A dolog tehát látszólag egyszerű, ha két szó „normális” nyelvtani viszonyban van (jelzős, jelölt tárgyas, határozós birtokos szerkezet, ilyenek), vagyis természetesen különírandók, akkor egy képzőtől a különírás még megmarad, a második képző viszont „összerántja” a szópárt:
nyitva tart, nyitva tartás, nyitvatartási idő
A helyzet azonban, sajnos, csak ritkán ilyen egyszerű. Lehet pl., hogy az alapszópár valójában összetett szó, illetve lehet kétszavas szerkezet is, meg összetett szó is: (fizikai) jobb oldal, (politikai) jobboldal, ettől lesz jobb oldali (fal) is, meg jobboldali (párt) is. A jobboldaliság persze mindkét esetben egybeírandó (nem is foglalkozom tovább a kétszer képzett alakokkal).
Lehet aztán az egyszer képzett szópárnak különírt változata is, meg egybeírt változata is. Például azért, mert szófajt tud váltani, klasszikus példa a részt vesz: a gyűlésen részt vevő küldöttek a gyűlés résztvevői. A részt vevő melléknévi igenév (az -ó, -ő képzőnek megfelelően), a résztvevő viszont főnév. A bulin jelen lévő (mn) emberek. Köszöntötte a jelenlevőket (fn).
Okozhatja továbbá a mégis egybeírást – a sokszor baromi nehezen megítélhető – jelentésváltozás is. A küszöbön álló vendég, a küszöbönálló (bekövetkező) esemény. Jó képű tévé, jóképű (csinos) gyerek. A színre számot tevő kártyás számottevő (jelentős) hülyeséget csinált. A nagy mellű nő nagymellű (pöffeszkedő) stricije.
Az egybe- vagy különírás kérdését azonban nemcsak az nehezíti meg, hogy sokszor nehéz eldönteni, jelentésmódosult-e a szerkezet, vagy váltott-e szófajt. Rátesz egy lapátal a kialakult hagyományt megtartva egybeírandó szerkezetek elviselhetetlenül terjedelmes köre is: a sorban állás két szó, a sorbaállás egy. A férjhez menés különírandó, a férjhezmenetel egybe. Jó szagú – jóízű, nagy sebességű – nagyméretű.
Ezen a téren különösen kedvesek a határozós szerkezetek. Ideömlesztek néhány „normális” „egyszer képzett” határozós szerkezetet:
hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés, háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor.
Ezek meg juszt is egybe vannak írva:
arculcsapás
|